Miért mérünk bármit is?
Ha bölcsen használjuk a rendelkezésre álló adatokat, nyílt forráskódú projekt karbantartójaként jobb döntéseket tudunk hozni.
Több információ birtokában:
- Megértheted, hogy a felhasználók hogyan reagálnak egy új funkcióra
- Rájöhetsz arra, hogy a felhasználóid honnan érkeznek
- El tudod dönteni, hogy egy adott használati esetet, vagy új funkcionalitást támogatsz-e
- Számszerűsítheted a projekt népszerűségét
- Megértheted, hogy a felhasználók hogyan használják a munkádat
- Támogatással és szponzorálással pénzhez juthatsz
Például, a Homebrew úgy találta, hogy a Google Analytics segíti őket a feladatok priorizálásában:
A Homebrew ingyenes, és teljességgel önkéntes munka, amit a fejlesztők a szabadidejükben végeznek. Ennek eredményeként nem rendelkezünk erőforrásokkal ahhoz, hogy részletes felhasználói tanulmányokat végezhessünk a Homebrew felhasználókról, ami alapján el tudjuk dönteni hogy, miként lehet a legjobban megtervezni a jövőbeli funkciókat és priorizálni az aktuális feladatokat. Ugyanakkor az anonim összesített felhasználói elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy priorizáljuk a javításokat és az új funkciók fejlesztését aszerint, hogy hol, és mikor használják az emberek a Homebrew-t.
A népszerűség nem minden. Mindenki különböző okokból kezd a nyílt forráskódba. Ha neked, mint nyílt forráskód karbantartójának az a célod, hogy megmutasd a világnak a munkád, átláthatóvá akarod tenni a kódod vagy csak élvezetből csinálod, akkor a mérőszámok nem biztos, hogy fontosak számodra.
Ha viszont mélyebb szinten akarod megismerni a projektedet, olvass tovább, hogy megtudd, milyen módon elemezheted a projekted aktivitását.
Felfedezés
Mielőtt bárki elkezdené használni a projektedet, vagy részt venne benne, tudniuk kell, hogy az létezik, és hogy hol találják. Kérdezd meg magadtól: Az emberek megtalálják ezt a projektet?
Ha a munkád a GitHub-on van, akkor láthatod hogy hány ember járt az oldaladon, és hogy honnan érkeztek. A projekt oldaláról, válaszd ki az “Insights”, majd a “Traffic” funkciót. Ezen az oldalon a következőket láthatod:
-
Views: Megadja, hogy hányszor nézték meg a projekt oldalát.
-
Unique visitors: Megadja, hogy hány ember látogatta meg a projekt oldalát.
-
Referring sites: Megadja, hogy honnan érkeztek az oldalra az emberek. Ez a metrika segíthet kitalálni, hogy hol érheted el a közönséget és hogyan működnek a promóciós erőfeszítéseid.
-
Popular content: Megadja, hogy a projekted mely részére kíváncsiak a látogatók, lebontva oldalakra és látogatókra.
GitHub stars szintén segíthet a népszerűség mérésében. Bár a GitHub stars nem szükségszerűen van kapcsolatban azzal, hogy hányan töltötték le vagy használták a projektet, mégis alkalmas arra, hogy mérje azt, hogy mennyi ember érdeklődését keltette fel a munkád.
Érdemes lehet egyéb helyeken is nyomon követni az elérhetőséget: például, Google PageRank, hivatkozások a projekt oldaladról vagy hivatkozások más nyílt forráskódú oldalról, vagy weboldalról.
Használat
Az emberek megtalálják a projektet ezen a vad és őrült dolgon, amit internetnek hívunk. Ideális esetben, amikor meglátják a projektet, késztetést érezhetnek rá, hogy tegyenek valamit. A második kérdés, amit fel kell tenned magadnak: Az emberek használják ezt a projektet?
Ha a projekt terjesztéséhez csomagkezelőt (például npm vagy RubyGems.org) használsz, nyomon követheted a projekt letöltéseit.
Mindegyik csomagkezelő kissé eltérő definíciót használhat a “letöltésre”, és a letöltések nem feltétlenül korrelálnak a telepítésekkel vagy a használattal, de az összehasonlításhoz valamilyen alapot biztosítanak. Próbáld ki a Libraries.io használatát, mellyel számos ismert csomagkezelő statisztikáit követheted.
Ha a GitHub-on van a projekted, akkor a “Traffic” oldalon a clone graph diagram használatával láthatod, egy adott napon hányszor klónozták a projektedet, lebontva összes klónozásra és egyedi látogatókra.
Ha a felhasználók száma alacsonyabb, mint a projektet felfedező emberek száma, két kérdést kell átgondolnod:
- A projekted nem győzi meg sikeresen a célközönséget, vagy
- Rossz közönséget céloztál meg
Például, ha a projekt a Hacker News főoldalára kerül, valószínűleg látni fogsz egy kiugrást a látogatói forgalomban, de alacsonyabb lesz a valódi felhasználók aránya, mert mindenkit elérsz a Hacker News-on. Ha Ruby projekted van, ami bemutatásra kerül egy Ruby konferencián, akkor valószínűleg nagyobb arányban lesznek felhasználók a célközönségből.
Próbáld meg kitalálni, hogy honnan jönnek a látogatók és kérj visszajelzéseket a projekt oldalon, hogy megtudd, hogy a fenti két eset közül melyik jelent problémát.
Ha már tudod, hogy az emberek használják a projektet, érdemes utánajárni, hogy mit csinálnak vele. Elágaztatják (fork-olják) a projektet és új funkciókat adnak hozzá? Vagy esetleg tudományos vagy üzleti célokra használják?
Fenntarthatóság
Az emberek megtalálták a projektedet és használják már. A következő kérdést kell megválaszolnod magadnak: Az emberek hozzájárulnak-e a projekthez?
Soha sem túl korai elkezdeni gondolkodni a közreműködőkről. Ha nincsenek más emberek, akik részt vennének a projektben, akkor olyan egészségtelen helyzet alakulhat ki, hogy ugyan a projekt közismert (sokan használják), de kevesen támogatják (a szükségeshez képest kevés a karbantartói erőforrás).
A fenntarthatósághoz az is szükséges, hogy folyamatosan új résztvevők érkezzenek a projektbe, mert előfordulhat, hogy a jelenlegi résztvevők más projektek felé fordulnak.
Példák a közösségi metrikákra, amelyeket érdemes rendszeresen nyomon követni:
- Résztvevők száma és a résztvevőkre jutó kódmódosítások száma: Megadja, hogy hány résztvevő van a projekteden, ki az, aki többet- és ki az, aki kevesebbet járul hozzá. A GitHub-on, az “Insights” -> “Contributors” alatt találod ezt meg. Jelenleg itt csak azt látod, aki az alapértelmezett fejlesztési ágon járult hozzá (commit-olt) a projekthez.
-
Új, alkalmi és rendszeres hozzájárulók: Segítségével nyomon követheted, hogy jönnek-e új hozzájárulók és hogy visszatérnek-e. (Az alkalmi hozzájárulók azok, akiknek csak kevés commit-ja van. Ez jelenthet 1 vagy kevesebb, mint 5 módosítást is, rajtad múlik, hogy mi a “kevés”.) Új közreműködők, hozzájárulók nélkül a projekt közössége stagnálhat.
-
A nyitott hibajegyek és beolvasztási kérelmek száma: Ha ezek a számok túl magasak, akkor segítségre van szükséged a hibajegyek ellenőrzéséhez és osztályozásához illetve a beolvasztandó kódok áttekintéséhez.
-
A létrehozott hibajegyek és beolvasztási kérelmek száma: Ez azt jelenti, hogy az embereket érdekli annyira a projekted, hogy létrehozzanak egy hibajegyet. Ha ez a szám idővel növekszik, az arra utal, hogy az emberek érdeklődnek a projekted iránt.
-
Közreműködők típusai: Például: kód módosítás, elírás javítás, hibajavítás, vagy kommentelés egy hibajegyhez, módosításhoz.
Karbantartói aktivitás
És végül, meg kell bizonyosodnod arról, hogy a karbantartók képesek kezelni a beérkező hozzájárulások mennyiségét. Így utolsó kérdésként érdemes feltenned magadnak: Képes vagyok reagálni a közösség munkájára, jelzéseire?
Az inaktív karbantartók a nyílt forráskódú projektek szűk keresztmetszetévé válnak. Ha valaki hozzájárulást nyújt be, de a karbantartó soha nem reagál, az illető elkedvetlenedhet és elhagyhatja a projektet.
Egy kutatás a Mozillától azt mutatta ki, hogy a karbantartók reakcióideje és készsége kritikus tényező a folyamatos hozzájárulások eléréséhez.
Fontold meg annak nyomon követését, hogy mennyi időt vesz igénybe, amíg válaszolsz (te vagy másik karbantartó) a hozzájárulásokra, függetlenül attól, hogy az hibajegy vagy beolvasztási kérelem-e. A válasz nem jelenti azt, hogy cselekedni is kell. Például lehet ennyi: “Köszönöm a hozzájárulásod! Jövő héten tudom átnézni.”
Meg tudod azt is mérni, hogy a hozzájárulási folyamat különböző fázisai között mennyi idő telik el, például:
- Átlagosan mennyi ideig van nyitva egy hibajegy
- Vajon mennyi hibajegy van lezárva beolvasztási kérelemmel
- Vajon mennyi régi, már nem aktuális hibajegyet kellett lezárni
- Egy beolvasztási kérelem elfogadásának és beolvasztásának átlagos ideje
Használj 📊 hogy többet tudj meg a közösségről
A metrikák megértése segít egy aktív, fejlődő nyílt forráskódú projekt létrehozásában. Még ha nem is követed nyomon az összes metrikát, használd a fenti módszereket, hogy lásd a viselkedési mintákat, amelyek segítik a projektedet.